Miért van az, hogy Olsont nem említi a mikro handoutom, ami pedig tizenöt oldalon át szól a közjavakról? Szociologizáló könyvével Olson kiírta magát a "rendes" közgazdaságtanból annak ellenére, hogy deriválás van benne (ami a kisVarianben pl nincs)? Vagy ő már annyira régi, hogy közgazdasági jellegű hozzájárulásai már nem is izgalmasak? Már csak a szociológusok olvassák? Hol kezdődik a könyvben az az intuíció, amit a jelenlegi Közjavak Közgazdaságtana nem kezel? Mennyi az a probléma, amit a mechanizmus-tervezés, mint módszer megoldott (persze nem akkor, amikor Olson írta ezt, akkor még nem foglalkozott a mech-terv. ezzel a témával), és miben áll akkor a közgazdasági rész múlhatatlan érdeme?

OFF: amikor a kis csoportok koherenciájáról beszél, és példaként hozza a gyűlést, ahol túl sok a napirendi pont, és mindenki érdekelt abban, hogy minél előbb vége legyen, de senki nem veteti le a saját ügyét a napirendi listáról, akkor miért jutottak eszembe a TEK-es KOGY-ok? :)
ON: hogy kezelik a kicsi és a nagyobb csoportok a belső törésvonalakat? (pl. szakszerv. béremelésért küzd, ezt megadják azzal a feltétellel, h x embert kirúgnak - akik esetleg szintén szakszerv. tagok, vagy differenciált béremelést kapnak, amibe beleszólásuk van, hogy osszák fel)

bocs, kicsit későn, és lehet h volt rá válasz,de ezek merültek fel:
mennyire van szabad választása az egyéneknek, hogy melyik elsődleges csoport tagjai lesznek? (család, rokonság, akár barátok)
ha a kis csoportok minden téren hatékonyabbak, akkor miért lesz inkluzív egy csoport, illetve a nagy csoportok miért nem osztódnak fel kisebbekké?

Szintén bocsi, hogy későn.
Jó lenne tisztázni, hogy mit tekintünk saját érdeknek. Egy fehér egyetemista milyen saját érdekből csatlakozik a fekete polgárjogi mozgalomhoz?